A motiváció típusai

Az önjutalmazó és eszköz jellegű motiváció

Extrinzik és Intrinzik motiváció

Amikor a szervezet kibillen az egyensúlyi állapotából, az úgynevezett drive megnövekedik (hajtóerő), ami olyan energetizáló tényező, ami a szervezetet a megbomlott egyensúlyt helyreállító viselkedés felé vezeti (ez a drive például lehet az éhségérzet kialakulása). A drive ugyanakkor csak egy általános izgalmi állapotot idéz elő, nem mondja meg, milyen konkrét viselkedéssel lehet az egyensúlyt visszaállítani. Ehhez fontosak a szokások, melyek általában irányítják viselkedésünket (a példánál maradva: az éhséget nem beefsteakkel enyhítjük, ha vegetáriánusok vagyunk, stb). A harmadik viselkedésvezérlő tényező a drive és a szokások mellett az úgynevezett incentív. Az incentívek olyan “húzóerők”, olyan környezeti ingerek, melyek különösen magas ösztönző erővel rendelkeznek. (Például a kedvenc ételeink, színek, zamatok, stb).

Ebből a három tényezőből áll össze a motiváció, amely ténylegesen megindítja a viselkedést a kívánt cél elérése érdekében.

Azt tekintve azonban vannak különbségek, hogy a motiváció egy külső hatásnak való megfelelés miatt jön létre, vagy önmagában az elvégzett cselekvés bizonyul élvezetesnek. Eszerint különböztetjük meg az extrinzik és intrinzik motivációt:

Extrinxik (eszköz jellegű) motiváció:

A viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése, vagy más külső tényező játszik szerepet. (mint az megszólításkor érzett félelem csökkentésére írt cikkben szereplő fájdalmas büntetés, ha nem mersz odamenni -> tehát azért mész oda, hogy utána ne kelljen megbüntetned önmagad.)

Intrinzik (önjutalmazó) motiváció:

A cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet. Olyan belső hajlam, amely az újdonság és kihívás keresésében nyilvánul meg, szoros kapcsolatban van vele a hatékonyság érzése, a spontán érdeklődés vagy az exploráció. (mint pl a fórumon sokat hangoztatott “be social” felikáltás-> azért ismerkedsz, szocializálódsz, mert jól érzed magad közösségben, értéket adsz, stb)

Vallerand szerint az intrinzik motiváció három szintje:

  • A tudásra irányuló intrinzik motiváció: a tanulás, megértés örömét adja, szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a kíváncsisággal.
  • A fejlődésre, alkotásra irányuló intrinzik motiváció: az öröm önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben található, a hangsúly a folyamaton és nem a végeredményen van. Itt jelenik meg a hatóerő érzése, kihívás, hatékonyságérzés.
  • Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció: kellemes élmények és érzések keresése, ezek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények.

Ryan és Deci szerint az extrinzik motiváció négy szintje:

  • A motiváció kívülről való szabályozása: az önállóság legalacsonyabb szintje. Itt a legfőbb motiváló erő a külső jutalom elérése, vagy a büntetés elkerülése.
  • Az introjektált szabályozás: a cselekvést az önértékelés növelése, vagy a szégyen elkerülése motiválja.
  • Szabályozás az azonosuláson keresztül: az egyén a cselekvés fontosságát értékeli, és személyesen is fontosnak tartja.
  • Az integrált szabályozás: az extrinzik motiváció legautonómabb szabályozási módja, mivel a cselekvés itt integrált része az egyén lényegének. De még mindig külső tényezők határozzák meg a viselkedésindítást.

A fentiek alapján tehát látható, hogy a két típus között az a legnagyobb különbség, hogy az extrinzik motiváció esetén mindig valamilyen külső tényezőnek való megfelelés a hajtóerő.

Kutatások kimutatták, hogy rövidtávon hatásos, ha jutalommal vagy büntetéssel erősítjük a viselkedést. Ugyanakkor ez megakadályozza, hogy a cselekvés önmagában örömet okozzon, túlzottan a külső körülményekre irányítják így a figyelmet, ami azt jelenti, ha megszűnik a külső motiváló erő, a viselkedés is megszűnik.

Nevelésben nagyon fontos, hogyan viszonyulunk a másik ember viselkedéséhez, hogyan tesszük motiválttá. Például, ha valaki sikereket ér el, sokkal jobb a “lelkét” megajándékozni a baráti/szülői/stb elismeréssel, mint ajándékokkal elhalmozni, mert akkor a jutalom elnyerése válik céllá…aztán, ha elmarad a jutalom, elmarad az érte megtett erőfeszítés is.

Ezt az élet bármely területére ki lehet vetíteni. Például a fentiek értelmében sem működőképes az italmeghívás… te azt hinnéd, hogy jaj majd ettől bejössz a lánynak, de nem! A lány pontosan tudni fogja, hogy nem miattad van veled, hanem hogy ingyen kapjon egy koktélt, ami ha elfogyott (nincs további jutalom), szépen továbblép. Ugyanakkor ha a személyiségeddel, a karizmáddal kötöd le, az ismerkedés önmagában nyújt akkora élvezetet, hogy vonzódni fog hozzád.

Írta:Kovács Kriszti