Egy történet, hogy lett valaki a maga ura és vezére

Önismereti fejlődés és életminőség javulás pár hónap munka után

Istvánnal elérkeztünk az oktatássorozat utolsó alkalmához. Számtalan sztori és közös élmény kötődik az elmúlt 4 hónaphoz, magam sem hittem volna, hogy ennyi mindent fogunk együtt megélni. Olyasmiken mentünk keresztül, ami korábban elképzelhetetlen lett volna számára és sosem gondolta volna, hogy ezt magától megteszi. Például képzeljetek el egy komoly férfit, akit munkahelyén 30 főért felelős, amint a Westend közepén táncol két 25 éves csajnak, akik épp pontozzák és közben szakadnak a röhögéstől.

Vagy említhetném azt az esetet, mikor 10 lányt ölelt meg mindössze 10 perc alatt, sőt volt olyan is, akitől még puszit is kapott, mindezt 1 perc leforgása után! Az elmúlt hónapok alatt több száz lányt szólított meg és a döntő többségükkel jelentős időt töltött is el.

A legfontosabb tapasztalatok

Jó néhány pozitív megerősítés kísérte az útját, még telefonszámokat is cserélt, de mégis az önfejlesztés terén érte el talán a legnagyobb változást. Korábban munkamániás volt és emiatt semmi másra nem jutott ideje, még önmagára sem, csak a munka, a munka. Mára elértük, hogy felmondott a cégnél, szakértő lett és nekiállt élvezni az életet, korlátok és kötöttségek nélkül, ahogy azt kell. Elmúlt 30 éves, ha akar kezdeni valamit az életével, ha szeretne még jelentős dolgokba belekezdeni, akkor most kell megtennie, később már túl sok gátló tényezővel kell szembesülnie. Ezért némi habozást követően belevágott a változásért való munkába.

Tervek a jövőre nézve

Egyszer szeretne családot alapítani, de még kell neki pár év, hogy elég érettnek érezze magát. Az ő története több szempontból is tanulságos. Többek közt azért, mert időben ébredt rá arra, hogy beragadt a mókuskerékbe és ha nem eszmél időben, akkor már késő lett volna. Aztán a másik oldalról: menekült a komoly kapcsolat elől, de most rájött, hogy nem kell menekülni, hanem hasonló személyiségű lányt kell találnia, aki szintén lazább, nem csüng a másikon és így a helyére kerülhetnek a dolgok. Aztán itt van az örök dilemma a pénz/boldogság mutató tekintetében.

Örök dilemma

Mindig ott van a kérdés, hogy többet dolgozzak-e és így több pénzt keresve emelkedik majd az életszínvonalam, gyűjtsem-e a pénzt, de éppen emiatt kiélvezni már nehezen tudom. Megéri-e, hogy stresszes vagyok és nincs időm semmire? Vagy, húzzak-e egy vonalat és mondjam azt, hogy van egy határvonal, amit nem lépek túl és ehhez tartom is magam. A maradék időm pedig sokkal jobban be tudom osztani, mert végre nem mások osztják be helyettem. De ezzel együtt azt is felvállalom, hogy esetleg csökken a fizetésem és kevesebb mindent engedhetek meg magamnak – anyagi értelemben. Ám élményeket gyűjthetek és olyan értékes emberi kapcsolatokat, amiket nem lehet pénzen megvásárolni.

Aztán egy nap majd rájövök, hogy az utóbbi sokkalta értékesebb bárminél is.

Köszönöm Isti neked ezt a rengeted élményt és történést, amit veled élhettem meg, sokat segítettél nekem, hogy előrébb léphessek én is minden tekintetben. Ti mikor fejeztétek ki valakinek, hogy értékes számotokra és ezért hálásak vagytok?

Ha érzed, hogy jelen élethelyzetből már nincs előre csak hátra, esetleg a mocsárba, akkor van egy lehetőség, ami kellemesen felborzolja életed állóvizének hullámait.

Akarsz élni? Nézd meg, hogyan kezdj hozzá!