Hogyan kelts vonzalmat és hódítsd meg álmaid nőjét? Érdekel, hogy nekem (a béka segge alól) és sok más férfinak hogy sikerült? Ha igen, akkor nézd meg ezt az ebookomat mindenképpen!

Az önjutalmazó és eszköz jellegű motiváció

Extrinzik és Intrinzik motiváció

Amikor a szervezet kibillen az egyensúlyi állapotából, az úgynevezett drive megnövekedik (hajtóerő), ami olyan energetizáló tényező, ami a szervezetet a megbomlott egyensúlyt helyreállító viselkedés felé vezeti (ez a drive például lehet az éhségérzet kialakulása). A drive ugyanakkor csak egy általános izgalmi állapotot idéz elő, nem mondja meg, milyen konkrét viselkedéssel lehet az egyensúlyt visszaállítani. Ehhez fontosak a szokások, melyek általában irányítják viselkedésünket (a példánál maradva: az éhséget nem beefsteakkel enyhítjük, ha vegetáriánusok vagyunk, stb). A harmadik viselkedésvezérlő tényező a drive és a szokások mellett az úgynevezett incentív. Az incentívek olyan „húzóerők”, olyan környezeti ingerek, melyek különösen magas ösztönző erővel rendelkeznek. (Például a kedvenc ételeink, színek, zamatok, stb).

Ebből a három tényezőből áll össze a motiváció, amely ténylegesen megindítja a viselkedést a kívánt cél elérése érdekében.

Azt tekintve azonban vannak különbségek, hogy a motiváció egy külső hatásnak való megfelelés miatt jön létre, vagy önmagában az elvégzett cselekvés bizonyul élvezetesnek. Eszerint különböztetjük meg az extrinzik és intrinzik motivációt:

Extrinxik (eszköz jellegű) motiváció:

A viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése, vagy más külső tényező játszik szerepet. (mint az megszólításkor érzett félelem csökkentésére írt cikkben szereplő fájdalmas büntetés, ha nem mersz odamenni -> tehát azért mész oda, hogy utána ne kelljen megbüntetned önmagad.)

Intrinzik (önjutalmazó) motiváció:

A cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet. Olyan belső hajlam, amely az újdonság és kihívás keresésében nyilvánul meg, szoros kapcsolatban van vele a hatékonyság érzése, a spontán érdeklődés vagy az exploráció. (mint pl a fórumon sokat hangoztatott „be social” felikáltás-> azért ismerkedsz, szocializálódsz, mert jól érzed magad közösségben, értéket adsz, stb)

Vallerand szerint az intrinzik motiváció három szintje:

• A tudásra irányuló intrinzik motiváció: a tanulás, megértés örömét adja, szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a kíváncsisággal.
• A fejlődésre, alkotásra irányuló intrinzik motiváció: az öröm önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben található, a hangsúly a folyamaton és nem a végeredményen van. Itt jelenik meg a hatóerő érzése, kihívás, hatékonyságérzés.
• Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció: kellemes élmények és érzések keresése, ezek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények.

Ryan és Deci szerint az extrinzik motiváció négy szintje:

• A motiváció kívülről való szabályozása: az önállóság legalacsonyabb szintje. Itt a legfőbb motiváló erő a külső jutalom elérése, vagy a büntetés elkerülése.
• Az introjektált szabályozás: a cselekvést az önértékelés növelése, vagy a szégyen elkerülése motiválja.
• Szabályozás az azonosuláson keresztül: az egyén a cselekvés fontosságát értékeli, és személyesen is fontosnak tartja.
• Az integrált szabályozás: az extrinzik motiváció legautonómabb szabályozási módja, mivel a cselekvés itt integrált része az egyén lényegének. De még mindig külső tényezők határozzák meg a viselkedésindítást.

A fentiek alapján tehát látható, hogy a két típus között az a legnagyobb különbség, hogy az extrinzik motiváció esetén mindig valamilyen külső tényezőnek való megfelelés a hajtóerő.

Kutatások kimutatták, hogy rövidtávon hatásos, ha jutalommal vagy büntetéssel erősítjük a viselkedést. Ugyanakkor ez megakadályozza, hogy a cselekvés önmagában örömet okozzon, túlzottan a külső körülményekre irányítják így a figyelmet, ami azt jelenti, ha megszűnik a külső motiváló erő, a viselkedés is megszűnik.

Nevelésben nagyon fontos, hogyan viszonyulunk a másik ember viselkedéséhez, hogyan tesszük motiválttá. Például, ha valaki sikereket ér el, sokkal jobb a „lelkét” megajándékozni a baráti/szülői/stb elismeréssel, mint ajándékokkal elhalmozni, mert akkor a jutalom elnyerése válik céllá…aztán, ha elmarad a jutalom, elmarad az érte megtett erőfeszítés is.

Ezt az élet bármely területére ki lehet vetíteni. Például a fentiek értelmében sem működőképes az italmeghívás… te azt hinnéd, hogy jaj majd ettől bejössz a lánynak, de nem! A lány pontosan tudni fogja, hogy nem miattad van veled, hanem hogy ingyen kapjon egy koktélt, ami ha elfogyott (nincs további jutalom), szépen továbblép. Ugyanakkor ha a személyiségeddel, a karizmáddal kötöd le, az ismerkedés önmagában nyújt akkora élvezetet, hogy vonzódni fog hozzád.

Írta:Kovács Kriszti