Személyiség veszélyeztetett integritása a disszociatív személyiségben
Ahhoz, hogy az embernek egészsége legyen, nagyon fontos, hogy identitástudata szilárd alapokon álljon. Amennyiben ez nincs meg és megvan az emberben a hajlam a különböző pszichés eredetű betegségekre, úgy súlyos, egész életre ható következményekkel kell számolni.
Önértékelési válság, negatív tapasztalatok elfojtása és tudattalan működése gyakran megmagyarázhatatlan személyiségbeli torzulásokhoz vezet. A depresszió vagy az anorexia nervosa (nem csak nőknél!) egyike ezeknek, melyek azonban kemény terápiás munkával visszafordíthatóak. Azonban ennél sokkal bizarabb problémákkal is vannak, akiknek szembe kell nézniük.
Ilyen például a disszociatív személyiségzavar. Első hallásra ez valami újkeletű kórságnak tűnik, holott a tüneteit tekintve mindannyian ismerjük – másképp nem, városi legenda szintjén. Többszörös, hasadt személyiség, akik sosincsenek egyedül – Dr Jekyll és Mr Hyde példája, de akár az elmúlt év nagy mozisikere, a Black Swan (A fekete hattyú) is ennek a disszociatív személyiségnek a bemutatása.
Betegség és köznyelvi fogalmak összemosása: szkizofrénia, disszociatív személyiség
A köznyelvben erre a jelenségre a szkizofrénia szót használjuk, de fontos, hogy tisztázzuk az alapvető különbséget a skizofrén és a disszociatív személyiségzavar között. Mindkét esetben a nagy egységes egész hasadásáról van szó, csak míg a skizofrénia esetében az elme, addig a disszociatív személyiség esetében a személyiség hasadt.
A szkizofréniában szenvedőket téves eszmék, hallucinációk és összefüggéstelen gondolatok gyötrik – számukra a valóság megtapasztalásával van a legtöbb probléma a realitásélmény zavartsága miatt. Ezzel szemben a disszociatív személyiségre az a jellemző, hogy egyetlen emberben akár több személyiség is élhet, s ezek a személyiséget random váltogatják egymást.
Előfordulhat, hogy ismerik és tudnak egymásról, de az is lehet, hogy nem. Van, hogy mindegyik személyiség egy autonóm lény saját személyes adatokkal és készségekkel, képességekkel, s van, hogy csak egy-egy személyiségvonásban különböznek a magszemélyiségtől. Bár kérdés, hogy vajon melyik lehet a magszemélyiség?
Azok az emberek, akiknek disszociatív személyiségük van általában élik mindennapjaikat zavartalanul, ám amikor kritikus helyzetbe kerülnek, előtör valamelyik énjük, akinek alapvető feladata, hogy megvédje őket ezektől a nehézségektől. Tulajdonképpen egy patológiás énvédő mechanizmusként is felfogható.
Ismerd fel a disszociatív személyiségzavarban szenvedőt!
A disszociatív személyiség diagnózisa viszonylag gyakori a mentális rendellenességek között. Hogy mi válthatja ki? A nyomasztó stressztől kezdve, kínos emlékek, az önazonosság elzárása a tudat(osság) elől, kóros pszichés fejlődés, gyermekkori biztonság és a törődés hiánya.
Az egészséges személyiség viszont tanulhat ezekből a mentális rendellenességekből. Mindenkivel előfordul, hogy felteszi magának a kérdést miután egy-egy helyzetet mintha csak külső szemlélőként nézett volna végig: ez én volt, én tettem, én mondtam? Nagyon fontos a tudatosság, hiszen ezek a tapasztalatok teremtik meg a személyiségen belül azt a biztos talajt, amihez magát is mérni tudja.
A különböző bonyolult tapasztalatok és információk szükséges, hogy egységes egésszé álljanak össze és beépüljenek a személyiség dinamikus szerveződésébe: ezt nevezhetjük fejlődésnek is, hiszen nemcsak mennyiségei, de minőségi változás is történik az egyénen belül minden egyes új élmény hatására.
Disszociatív személyiség és a társadalom szerepelvárásai
A disszociatív személyiség társadalmi értelemben barbár módon lecsupaszítható: a többszörös személyiség megfeleltethető akár annak a sok szerepnek, amit társadalmunkban betöltünk: anyám fia,
nővérem öccse, feleségem férje, gyermekem apja, cégem vezetője, főnököm beosztottja, az egyetemi floorball csapat kapitánya. De ezek nem különböző személyiségek, hanem az egységes személyiség profiljának különböző oldalai. A vonzó férfiak fő tulajdonsága, hogy nem okoz számukra még véletlenül sem önmeghasonlást, ha önmaguk töltik be a dolgozó ember és a vonzó férfi szerepkört, hiszen ugyanarról a személyiségről van szó. Integrált egész, egészséges pozitív kisugárzással. Az oktatás során ennek egységgé csiszolását tapasztalhatod meg. És ennek eléréséért nem kell pszichoterápiára sem járni, az intenzív tréning élvezetesebb és recept nélkül kapható.
Hányan vagyok magamban? – Egy jelenség: a többszörös személyiség
Többünknek lehet olyan tapasztalata, amikor egy helyzet igencsak ambivalens érzéseket vált ki belőlünk. Tipikusan az egyik szemem sír, a másik nevet effektus. Még intenzívebb élmények hatására előfordulhat, hogy választási helyzetben végképp nem tudunk dönteni, s valóban azt érezzük: az énem egyik fele erre, a másik fele arra húz. Most mi legyen? Olyan érzés, mintha nem egy, hanem több személyiség is élne bennem.
A többszörös személyiségzavar komoly betegség
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez az érzés nem jelenti azt, hogy valóban többszörös személyiségek lennénk. Szerencsére. Ugyanis vannak olyan pszichés zavarban szenvedők, akik valóban többszörös személyiséggel rendelkeznek, ez a disszociatív személyiségzavar.
Van, hogy csak egy, de van arra is példa, hogy akár egy tucat másik “én”-nel is osztoznia kell a magszemélynek, s ez az osztozás sok esetben dominanciaharcot is jelent, ami nem egy esetben destruktív erők formájában önmaga fizikai teste ellen is fordulhat.
Az igazi többszörös személyiségzavar leggyakoribb oka a bántalmazás, legyen szó testi vagy lelki abúzusról, verésről vagy szerelmeskedésuális visszaélésről. A trauma gyermekkorban alakul ki, de csak a felnőttkorban manifesztálódik, s sok esetben felfedezetlen marad, mivel nem különül el látványosan egymástól a két személyiség. Az énvédő mechanizmusok egy formájaként is felfogható.
A többszörös személyiség a társadalomban – átvitt értelemben
Azonban, ha nem a pszichiátriai betegségről akarunk beszélni, hanem a szó társadalmi jelentésmezejéről, akkor óvatosan vajon mennyire használhatjuk ezt a “többszörös személyiség” kifejezést? Manapság megdöbbentő méreteket öltött ugyanis a jelenség, ha arra gondolunk, hogy az internet áldásainak vagy átkainak köszönhetően akár külön virtuális egzisztenciát is felépíthetünk magunknak.
Vagyunk, akik vagyunk a hétköznapok mókuskerekében, apák, barátok, férjek, fiúk, sógorok, ügyvédek és szakmunkások, de hazaérve, a gépet bekapcsolva, beloggolva bármilyen second life játékba, máris új, többszörösen összetett személyiséget öltünk magunkra, új emberekkel, új képességekkel a birtokunkban.
Aki a délelőtt folyamán egy csendes, visszahúzódó, magányos irodai dolgozó, az lehet, hogy a legsikeresebb férfi a társkereső oldalakon. Aki napközben pl. a dohánygyárban dolgozik napi 10-12 órát a teljes monotonitásban, az lehet, hogy este tudományos igényességű wikipédia szócikk szerkesztő az enciklopédia külföldi oldalain, mivel autodidakta módon megtanul 4-5 különböző idegen nyelvet.
Egyetért önmagam magammal?
Ezek csak sarkított példák és nem is fenyegetnek a többszörös személyiség kialakulásának veszélyével, hiszen legtöbb esetben nincs gond az önazonossággal, felvállalható a személyiség profilja ebből és abból a szemszögből is. Mégis a normától való elhajlás sokkal több veszélyes konfliktussal kecsegtette, amit a pua.hu-nál szerzett tudással bizonyítottan meg lehet oldani.
A bajok ott kezdődnek, amikor önmeghasonláshoz vezet az, ha több életet él az ember. Van egy polgári és van egy magán, s hét lakattal kell őrizni a titkot: nincs átjárás. Ezek gyakran elfojtáshoz, frusztrációhoz vezetnek, s szép lassan kialakul a többszörös személyiségre jellemző mentalitás. Ezért fontos, hogy jól bánjunk önmagunkkal.
Az őszinte kommunikáció, a hazugságoktól mentes élet azért éri meg, mivel nem kell megszenvedni egyszer sokára a szálak felgöngyölítését, ha végig nyílt lapokkal játszunk. Nem kell tartani a psziché hasadásáról. A vonzó férfiak ez az egyik alapkövetelménye, melyet éppen a tréningeken mélyíthetsz el magadban.