Hogyan kelts vonzalmat és hódítsd meg álmaid nőjét? Érdekel, hogy nekem (a béka segge alól) és sok más férfinak hogy sikerült? Ha igen, akkor nézd meg ezt az ebookomat mindenképpen!
Tartós családi állapota: párkereső
Az emberi faj műfaji sajátossága, hogy igénye és szükséglete van a társas kapcsolatokra. Családban és nem magányosan kóborlunk a betondzsungel rengetegében, barátaink vannak, ám ha nincsenek, zavarban vagyunk, és párunk van, akivel egész életünket leéljük. Mindenesetre az embernek létszükséglete, hogy párt találjon. A rengeteg szinglit, független férfit és nőt elnézve, a válások arányát és a második-harmadik házasságok híreit böngészve az lehet a jogos benyomásunk, hogy párkeresőnek lenni nem egy könnyű feladat.
Miért öltik magukra a fiatal felnőttek a párkereső szerepét?
Miért érzik töredékesnek az életüket még akkor is, amikor jó a munkahelyük van, irigylésre méltó fizetést utalnak bankszámlájukra hónapról hónapra, megvan az egzisztenciális biztonság, vannak még barátaik is stb.. Objektíven nézve tökéletes az élete, és mégsincs mellette egy társ, akivel ezt megoszthatná.
A barátok csak ideig óráig elégíthetik ki ezt a társas szükségletet, ami az idő előre haladtával egyre nyomasztóbb teherként nehezedik a férfiak vállára. (A nőknek általában még válás után is marad egy vagy két gyerek, akikbe bele tudja fektetni minden szeretetét, ösztönét és energiáját.)
Miért több egy pár, mint egy igazán jó barát? A kiteljesedett szerelem feltétele, hogy a testi, szellemi és emocionális vágyak kielégülést találjanak. Ha csak valakivel jó beszélgetni és megvan az érzelmi biztonság (tudjuk, hogy számíthatunk rá), akkor az barátság.
Ha megvan a testi vágy és a beszélgetés, akkor az a szenvedélyes szerelem. Azonban amire mindenki vágyik az az az idea, mi szerint a tökéletes társ kiváló anya, elsőosztályó szakácsnő, jókat lehet vele beszélgetni, megadja a külső kontrollt, megosztja velünk érzelmi világát és mi is bízhatunk benne, mégis egy önálló, autonóm személy, aki kötődik, de nem fojt meg, nem ragaszkodik.
Illúzió a párkereső fejében
A párkeresők egy ilyen ideát kergetnek, nagyon gyakran irreális elvárásokat támasztanak azzal szemben, akivel összehozza őket a sors. Azonnal monitorozzák és ha nincs meg benne az, amiről úgy érzi a férfi, hogy kielégíti a szükséges és elégséges feltételeket, akkor máris szedi a sátorfáját, hogy újra kutatásba fogjon. Hátha most sikeresebb lesz.
Párkereső attitűdnél ez még mindig szerencsésebb, mint az a típus, aki otthon a négy fal között malmozva lesi az ajtót vagy a postafiókot, hogy vajon mikor érkezik a szerelmi életet megváltó hír: tálcán kínálja magát a Tökéletes Nő. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nincs tökéletes halandó nő. Csak olyan van, aki pont jó vagy elég jó.
Mindenesetre ezek az attitűdök, tehát a nem létezőt kereső és a passzív párkereső, rendkívüli mértékben rontják annak az esélyét, hogy valaha is lehetőség nyíljon arra, hogy megtapasztalhassák, hogyan is működik egy párkapcsolat. Megint más kérdés, hogy magáról a párkapcsolatról sem reális képzetek uralkodnak a párkeresők fejében.
Mindaz, amit elvárnak, részben abból táplálkozik, amit a média közvetít felénk. Arra épít, hogy a konstans boldogság a párkapcsolat legfőbb jellemzője. Aki valamiért ezt nem érzi, az úgy véli, nem működik jól a párkapcsolata és jószerével kimenekül belőle. Másrészt kialakult elképzeléseink másik forrása az, amit otthonról hozunk. Ha a szülők hatalmas szerelemben éltek, akkor ezt várjuk el, ha viszont teljesen elhidegültek egymástól és a “beszélgetés” mint olyan nem létezett a családban, akkor mi más is lenne prototípusként a fejünkben, mint amit 16-20 éven keresztül magunkba szívtunk.
A párkeresők párt vagy boldogságot keresnek?
Esetleg saját magukat és azt, akik soha nem lehetnek? Két szólás él a köztudatban, vajok melyik a párkeresés kodifikálatlan törvénye? Valójában “az ellenétek vonzzák egymás” vagy olyanokat vonzunk be az életünkbe, amilyenek magunk is vagyunk? Egy tartós és hosszú távú kapcsolathoz mindenképpen az utóbbit érdemes követni.
Hogy miért? Mert, ha a lángoló, hormonális szerelem lankad, akkor mi marad a pár között összetartó erőként? Ha már nem jó a szeretkezés, tudnak-e beszélgetni? Azonos-e az ízlésük? Hasonló-e az értékrendjük?
A mély, meghitt szeretet, ami a hosszú távú kapcsolat alapja éppen ezektől függ. A párkereső tulajdonképpen azt a személyt kell, hogy megtalálja, akivel együtt dolgozhat a kapcsolaton, hogy egy idő után bátran ki lehessen jelenteni: párkapcsolatban élünk.
A párkeresés és a tipikus hibák
A párkeresők tipikus hibái azonban megragadhatók, megismerhetők és feloldhatók. Erre világít rá a Vonzó Férfi ismerkedési és személyiségfejlesztő tréningje, amelyről bővebben itt olvashat. Ha már évek óta a párkereső szerepkörben vegetálsz és még nem jött össze a nagy szerelem, akkor valamit nem jól csinálsz.
Lehet, hogy a stratégia a rossz? Lehet, hogy a bátorságoddal van probléma? Lehet, hogy magadban nem bízol eléggé, és nem tartod elég értékesnek vagy érdekesnek magadat ahhoz, hogy ismerkedni kezdj? Esetleg saját önismereted hiányosságai miatt azt sem tudod, hogy kit keresel?
Ezek mind olyan problémák, melyek nem is problémák. Hiszen megoldhatók. Inkább lehet őket feladványnak tekinteni. A megoldási út a tudatos személyiségfejlesztés. Az, hogy egy vonzó személyiség és egy vonzó életstílus megszilárdításával az önértékelésed is magasabb szintre kerüljön. Ehhez ad útmutatót a VIP Coaching.
Mit csináljon, aki párt keres? Utak és lehetőségek
A párkeresésnek számtalan útja van, de a párkeresőknek mégis hasonló típusai. A valós életben, nyílt terepen való ismerkedés, ha még túl komoly feladatnak tűnne számodra, akkor most már az internet, mint második élettér hatalmas lehetőségeket rejt magában. Kényelmesebb és sokkal nagyobb a kínálat.
A párkeresők ezeket az online felületeken eleve abból indulnak ki, hogy akit megszólítanak, még nem foglalt. Ezt egy bárban vagy a metrón előbb körül kell járni, stratégiával biztosítani kell, hogy a nő ne utasítsa vissza ezeket a spontán közeledéseket.
Aki a neten ismerkedni akar, az megteheti. A facebook, az online társkereső oldalak képpel, bemutatkozó szöveggel és személyes adatokkal járulnak hozzá a mesterséges szelekcióhoz, hiszen elve megszűrt kínálatból válogathat minden párkereső. A férfi válogat és kezdeményez. Legyen szó valós megszólításról vagy online ismerkedésről, az aktív fél mindig a férfi kell, hogy legyen. A leggyakoribb probléma éppen ezzel kapcsolatos. Az aktivitás hiányával: megszólításkor érzett félelem, irracionális szorongás. A visszautasítás pedig ezen negatív gondolati körök önbeteljesítő jóslat hatása miatt szinte garantált.
Sikeres párkeresés – észreveszed?
A párkeresés sikere a fejben dől el. Ha nem sikerül egy randi, vagy kiderül, hogy nem lesz folytatás, akkor fontos, hogy tudatos legyen benned: nem te vagy a hibás. Egyszerűen csak nem ő volt az, aki neked kellett. Más kérdés, hogy ez akkor igaz, ha mindent megtettél és képes vagy teljes értékű vonzó férfinak érezni saját magadat is.
Mások elfogadása és párként való elismerése ott kezdődik, hogy ezt az érzést magaddal kapcsolatban tartósan tapasztaltad-e már. Ha igen, nyert ügyed van, hiszen a nők azt a vonzó férfit keresik, aki többek között a stabilitást, a biztonságot adja meg a számukra.