Házasság után újrakezdeni

Hiedelmek, tévedések felülírva?

Ma a délutáni tréninget követően, ahol a srácok három óra alatt fejenként 25-30 lányt szólítottak meg, és voltak, akik elérhetőséget is cseréltek, kis átvezetés gyanánt egy Péter nevű, 36 éves édesapával találkoztam. Péter nem olyan rég vált el a feleségétől és próbál új életet kezdeni, mivel jelenleg egy olyan nő van az oldalán, akit csak menedékként használ, és nem is tudna mellette hosszú távra tervezni. Azt mondta, fél szakítani vele, és hogy az a célja, hogy minél többet megtudjon a nőkkel való ismerkedésről, hogy milyen alapvető tudnivalók vannak és mit érdemes kezdeni a tudás birtokában. Valamint azt, hogyan lehet hatékonyan ismerkedni és hogy képes legyen jól érezni magát egy idegen nővel, mellette. Mind ez idáig nem találta meg a valódi párját, és szeretné ezen változtatni.

Újratervezés fejben

Első ránézésre egy elég szigorú, markáns tekintettel rendelkező férfiról van szó, aki szúrós szemmel vizslat miközben beszélek hozzá. Türelmesen hallgatja a mondanivalómat és próbálja befogadni mindazt, amit mondok. Vagyis hogy minden, amit eddig hitt és próbált tenni egy nő megismeréséért, szinte tévesnek bizonyult.

Ugyanis az, hogy lovag leszel és lesed minden szavát, rezdülését a szíved választottjának nem biztos, hogy a legcélravezetőbb ebben a tekintetben.

Jó pár esetben felkapta a fejét és meghökkenve, nagy adag kétkedéssel nézett rám, hogy miket beszélek itt neki. De miután mindent alátámasztottam és megindokoltam, hogy mit miért kell csinálni, már a kép kezdett letisztulni számára és rájött, hogy egy vadiúj világ nyílt meg előtte. Ezt követően rávettem – noha az elején kategorikusan kijelentette, hogy NEM! -, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem csináljuk is. De sikerült rávennem és elkezdtünk egy forgalmas pláza kellős közepén föl és alá sétálgatni. Eközben igyekeztem közelebb kerülni hozzá. Közös alapot akartam találni, mert így talán ő is elérhetőbbnek érezi személyemet.

Majd gyakoroltuk a tudatos testbeszédet, hogy kissé jobban kitűnjünk a tömegből, mint idáig. A testtartás és a megfelelő járás elsajátítását követően igyekeztünk minél több emberrel felvenni a szemkontaktust és elérni, hogy ránk mosolyogjanak. Ez nyilván kezdetben furcsa volt Péternek.

Az oktatás lépéseinek kulisszatitkai

Ha nem hiszel benne és ha nincs hangsúlyozva, hogy ez a gyakorlat arra szolgál, hogy hozzászoktasson, bevezessen az idegenek megismerésének első szakaszába; ha nincs a megfelelő módon elmagyarázva, hogy mi miért történik és milyen céllal tesszük, akkor idegenül és feszülten érezheted magad bizonyos szituációkban. De így, hogy látod az okokat és a miérteket nem érzed kényszernek, tehernek, hanem minden lépés felszabadít és doppingol.

Így volt ez Péterrel is. Kezdetben szokatlan volt neki mindez és furcsállta a gyakorlatokat, de a végére egészen belelendült. Ahhoz képest, hogy két órával korábban még hitetlenkedett és nem akarta elhinni, hogy ilyesmi létezik. Az utolsó szakaszban ismeretlen hölgyeket állítottunk meg ilyen-olyan szövegekkel, hogy segítsenek nekünk még inkább ellazulni és gyakoroljuk a természetes beszélgetést.

Mindent egybevetve Péter elégedetten és mégis elképedve távozott. Számára ez egy nem mindennapi kirándulás volt. De azt mondta, hogy nagy kár hogy csak 36 évesen talált rá minderre és a jövőben sokkal jobban el fogja mélyíteni a tudását. Te még időben vagy, ne szalaszd el az éveket! Kezdd el a fejlődést mondjuk holnap! Jelezd, ha kíváncsi vagy az első lépésekre ITT!

Mindent megtudhatsz az Intenzív Gyakorlati Tréningen arról, hogyan vidd juss el egy lánnyal a szemkontaktustól a párkapcsolatig lépésről lépésre! Bővebben >>

 

Mi történhet 3 hónap intenzív coaching után?

Ádámmal elérkeztünk az utolsó nappali gyakorláshoz. Három hónapot töltöttünk el azzal, hogy egymást fejlesztve és inspirálva kibontakoztassuk a benne rejlő képességeket. Emlékszem, első nap, mikor találkoztunk egy roppant félénk és visszafogott srác ült velem szemben, aki bár nem tartotta magát félősnek, de az álarc mögött ő is érezte, hogy nem hiába van most itt velem.

Első alkalommal még úgy kellett odalökdösnöm a lányokhoz, mert neki annyira idegen volt a helyzet, hogy idegen nőket szólítunk csak “így” meg. „Csak ennyi?” – kérdezte. „Igen” – a válasz pofon egyszerű és mégis lenyűgözően összetett.

Nyilván, ha pár óra alatt el tudnám magyarázni, hogy mi is az az ismerkedés, és hogyan fejleszd a leghatékonyabb szintre, akkor nem lenne szükség három hónapos tréningekre. Ennél kissé tekervényesebb. Sok mindenen mentünk keresztül és nem volt egy kéjutazás. Voltak holtpontok, konfliktusok és bizonytalankodások. De mindig akadt olyan pillanat, ami miatt kijelenthettük, hogy na „ezért érdemes volt eljönni! Már ezért megérte! Ha nem én csinálom, ezt el sem hiszem!”

A három hónap alatt talált egy szerető társat (és mégsem adta fel! nem hagyta abba!), új kihívásokat, hobbikat, olyan célkitűzéseket valósított meg, amiket korábban el sem mert képzelni.

Egy új ember, egy magabiztos, határozott férfi lett belőle. Akinek bár ugyanúgy vannak kétségei vagy félelmei, de ezeket képes helyén kezelni és megbirkózik az ezzel járó felelősséggel. Ha kell, rámenős tud lenni, ha kell, higgadt, de legfőképp mindig tudja, mit akar és ennek a célnak képes mindig mindent alárendelni. A nosztalgiázást félretéve még futottunk egy kört, hogy egyfajta közönségjátékként még egyszer ugorjunk neki a feladatoknak.

Persze a bemelegítés nem ment olyan könnyen, sokszor elkalandozott a beszélgetés vagy az irány. Mégis elég jó hangulatban sikerült nekiállni a gyakorlatoknak. Most nem volt kétkedés, tökölés, minden klappolt, a lányok elsőre megálltak hibaszázalék nélkül, és a gyanakvó tekintetet pillanatok alatt sikerült átalakítani egy sokkal barátságosabb fogadtatássá. Aztán néhány jól ütemezett feltételezés, kicsit húztuk az agyukat, pár, kellő időben elhelyezett érintés és már könnyedén belső emberek lettünk számukra. Egy különös idegenből egy ismerős idegen lesz, méghozzá úgy, hogy ezt észre sem veszik. Ebben az esetben használd ki (jó értelemben!), hogyha jóhiszeműek vagy esetleg naivak.

Te hogyan szoktad gyakorolni, hogy sikerüljön a személytelen beszélgetésből, személyeset csinálni?

Bárki számára elérhető ez a gyökeres átalakulás, a barátnő, a magabiztosság, a tökéletes társalgási kompetencia! Kattints tovább a részletekért »»

Távkapcsolat

Mérlegelni: megéri-e és meddig a távkapcsolatot életben tartani?

távkapcsolat megítélése sem lehet kizárólag pozitív vagy negatív. Ideig-óráig megvan a maga előnye annak is, ha egy pár arra kényszerül, hogy távol élje mindennapjait. Sajnos tévhit, hogy az érzelmek erőssége befolyásolja, tartós maradhat-e egy távkapcsolat, s kibírja-e a kilóméterek próbáját.

A távkapcsolat az távkapcsolat – nem csak a mennyiség számít

Egy szerelmes pár szempontjából szinte mindegy, hogy csak 230 km-re vagy 1785 km-re vannak-e egymástól. Logisztikai szempontból persze sokat segít a helyzeten, ha legalább egy országban tartózkodnak, bár sokszor gondolhatják még így is, hogy Budapestről Londonba előbb odaérek, mint Nagykanizsáról Egerbe.

Persze a mai világban az ismerkedés fázisa legtöbb esetben éppen nem személyesen történik. Pontosabban azonos időben, de mégsem azonos térben: chat, e-mail, skype vagy kamerás telefon tulajdonképpen 24 órás távkapcsolati ügyeletet tud fenntartani. Már aki hajlandó és képes ilyesmire.

Vannak, akik egyszerűen nincsenek kalibrálva arra, hogy jóízűen tudjanak beszélgetni egy virtuális közvetítő közegen keresztül. Másoknak viszont kifejezetten áldás, hogy tudják: napi 2-3 óra és nem több, amikor legjobb arcukat mutathatják, biztosan lesz elég beszédtéma, hiszen nem egész nap kell szórakoztatnom a páromat. Aztán élhetem az életemet, nem vagyok korlátozva és nem kell alkalmazkodnom hozzá.

Él vagy hal a távkapcsolat

És itt van a távkapcsolatok legnagyobb buktatója: mivel több száz kilométerre egymástól élik a partnerek mindennapjaikat, élményeiket csak verbálisan és nem az átélés örömével tudják megosztani egymással. Más érzelmi, más gondolkodási fejlődési utat járnak be, s nem ritka, hogy az azonos szinten álló személyes a távkapcsolati párkapcsolat során a rengeteg különböző élmény miatt elhagyják egymást. Szétfejlődnek. De igaz lehet ez, szimplán a barátságra is. Az is lehet fájdalmas, de mégsem éli meg az ember az elhagyatottság érzésével.

A párkapcsolat nagyon fontos támpillérei: a bizalom, a hűség, a hasonló gondolkodási és értékkeret, illetve az intimitás. Ha sokáig nincs meg a fizikai közelség, egy idő után az érzelmi élet is sivárabbá válik ebben a kettős viszonylatban, s egy párkapcsolatot pusztán intellektuális síkon kiélni nem lehetséges.

Ha azt tapasztalják a partnerek a távkapcsolatban, hogy már beszélgetni sem tudnak, akkor óhatatlanul felébred a féltékenység egyikben vagy másikban: “biztos van valakije, akivel sokkal jobban el tud beszélgetni, akivel programokat csinál”… tehát akivel él. És ha ez nincs is így, a féltékenység elég hamar el tudja érni, hogy ez így legyen. A “kikényszerített” hűtlenség pedig még fájdalmasabb, mint egy józan ítélet alapján meghozott döntés: szakítsunk.

Életben tartani a távkapcsolatot minden áron?

Hogyan lehet mégis fenntartani egy párkapcsolatot, amely távkapcsolatra ítéltetett? Kell az érzés, hogy megéri várni. Ehhez pedig kell a bizonyosság, hogy ez csak egy meghatározott ideig tartó állapot! Ha így van, akkor a nehezebb időszakot könnyebb átvészelni a közös jövő tervezgetésével, a folyamatos pozitív megerősítésekkel, az őszinte kommunikációval. Hazugság, ha a telefonban már az elválástól számított hetek múltán is az hangzik el“minden rendben”.

Nem lehet minden rendben, s ne restelljük megmondani, hiszen így tudunk lépést tartani egymás érzelmi fejlődésével, hogy ne egy idegen nőt öleljünk magunkhoz a repülőtéren, amikor végre hazaér. Persze meg kell találni, hogy hol húzódik a határ “a beszélünk az érzelmeinkről” és a “csitriként nyafogunk” között. A nők szemében ugyanis az előbbi a vonzó férfi iránti vonzalmát erősíti, míg az utóbbitól vészesen hamar kiábrándulhat.

Az Intenzív Gyakorlati Tréningek arra vonatkozó iránymutatást is a kezedbe adnak, hogyan éld meg vagy hogyan zárd le kapcsolatodat, ha távkapcsolatként kell léteznie. Ebben a helyzetben sem maradsz egyedül.