Helyén kezeled-e a benned lévő vadászösztönt?
Ha meghalljuk azt a kifejezést bármilyen szövegkörnyezetben, hogy “ösztön”, azonnal egy primitív, ősi, mitikus dologra gondolunk. És persze arra, hogy aki civilizált, az tud uralkodni az ösztönein. Ami egy eléggé fontos feladat. A kisgyerek még ösztönlény: eszik, iszik, alszik, sír és toporzékol, amikor ösztönei úgy diktálják, aztán egyre nagyobbra növekedve megtanulja kontroll alá sorolni ezeket az ösztönöket.
Elemi ösztön a vadászösztön?
Ha valamivel kapcsolatban ösztönökről beszélünk, akkor gondolhatunk arra, hogy valami zsigeri dologról lesz szó. Az állat nem gondolkodik sokat, amikor érzi, hogy párzási időszakra virradt, kérdés nélkül megküzd a falka nőstényeiért, aztán közösül velük, amíg jónak látja. Vadászik, utódot nemz és nagyjából itt ki is merült élete. Viszont mi emberek vagyunk, nem pedig állatok.
Ösztön és psziché
Ösztönökről beszélünk akkor is, amikor az intuíciókra, megérzésekre, enpluszegyedik érzékekre terelődik a szó.
Ám tagadhatatlan, hogy amikor csajozásról beszélünk, még a nyelvünk is olyan kifejezéseket használ, amely aktiválja a vadászösztönnel kapcsolatos fogalmi mezőt. Szoknyavadász, szoknyapecér, nőcsábász, falu bikája és még sorolhatnánk, hogyan is nevezik azokat a Casanovákat, akikben túlságosan domináns és expliciten megnyilvánul az állatias vadászösztön.
Vadászösztön minden férfiban megvan, még ha a szülői ház mindent megtett, hogy egy steril, kedves, jól nevelt srácot is neveljen csemetéjéből. A vadászösztönt tudni kell irányítani. Sokan tévúton járnak, és azt hiszik, hogy szorongásukat a kielégítetlen, tudatalatti vágyak okozzák. Pedig valójában mindannyian egy társra vágyunk.
Pejoratív gondolatok?
Első hallásra a vadászösztön kapcsán az ugrik be elménkbe, hogy a gaz csábítóról, a nők megfektetéséből sportot űző nőcsábászról szól a fáma, a gátlástalan liliomtiprókról beszélünk.
Csakhogy ennél jóval összetettebb a kérdés. Mi is az a vadászösztön? A férfi dominanciának egy túlzott kifejezési és kiélési csatornája, amely trófeáinak gyarapításával bizonyítja fizikai és mentális erejét. De valóban csak skalpgyűjtésről lenne szó? Semmit sem tudunk ellesni ezektől a nőcsábászoktó?
A vadászösztön alapvetően nem feltétlenül a hideg számítást és a trükközést állítja önmaga középpontjába. A vadászösztön jelenléte és pozitív következménye az, hogy küzdésre sarkall. Így már helyén tudod kezelni a benned lévő ösztönt, ami segíthet, hogy a célod irányába haladj előre. Élettanilag az embernek jót tesz egy kis extra adrenalin a véráramban, ami sokat segíthet, ha épp álmaid nőjét készülöd megszólítani.
Vadászösztön kulturális öröksége
A híres nőcsábászok történeteinek egy kifordított gondolatmenete, hogy nem az elcsábított nők mennyisége okozza a dicsőséget, hanem az elcsábítás módja, minősége. Ebből csak annyi az eltanulandó elmélete, hogy nem a cél, hanem az út az, ami számít.
Sajnos rengeteg olyan férfiról tudnánk beszélni, akik boldog családapák, segítőkész férjek, mégis hajtja vérüket a vadászösztön és olykor-olykor félrelépnek. Ráadásul nem azért, mert szerelmesek lennének az adott éjszaka nőjébe, hanem sokkal inkább, hogy saját maguknak bizonyítsák, hogy képesek a hódításra…
Manapság jellemzően magas elvárásokat támasztanak a nők a férfiakkal szemben. Mi ennek az oka? A kérdéskör összetett, azonban egy eleme pontosan az, hogy látni akarják a férfiban azt az erőt, az a férfias magabiztosságot és dominanciát, ami az állatvilágban nem más, mint a vadászösztön ereje. A nők bizonyos szinten elvárják, hogy megküzdjenek értük, hiszen tudata alatt ezzel önmaguk értékét is magasabbra emelhetik.
Vadászösztönt is elvárnak tőlünk?!
Tulajdonképpen egy nő elvárja, hogy elcsábítsák és meghódítsák. Akkor miért van mégis annyi férfi sörrel a kezében a sötét sarokban? Miért nem ragadja meg ezt a lehetőséget és használja fel a benne szunnyadó vadászösztönt, hogy aztán párt találjon?
A vadászösztönnek köszönhetően a hódításba fektetett munka, idő, energia megnöveli a párkeresés értékét. Mi máshoz járulna mindez hozzá, mint a sikerhez és az önbizalom növeléséhez?