Megszólítás előtti félelem és az elszalasztott lehetőségek
Szinte érthetetlen, de már-már népbetegség, hogy miért is esik annyi férfi nehezére, hogy megszólítsa a nőket. Némi izgatottság minden alkalom előtt ott marad az ember gyomrába, de ez nem az a fajta bénító görcs, hanem a harcra kész állapot. Amikor megszólítunk egy nőt, testünk adrenalint bocsát ki. Ennek köszönhető, hogy teljesen éberek vagyunk, és maximálisan jelen tudunk lenni. Ez a félelem valóságos doppingszere testünknek.
A félelem mélyre kúszó gyökerei
A legtöbb férfiban azonban nagyon mélyen gyökerezik ez a félelem. Mivel a jelenség nem egyedülálló, viselkedéskutatók kultúrtörténti-társadalmi magyarázatokat kerestek rá: az emberek korábban mikroközösségekben éltek, ha tehát egy férfi megpróbált magába bolondítani egy nőt, arról majdnem mindenki tudott. Nagyon rizikós lett volna kudarcot vallania, mert azzal mintegy férfiasságáról, pontosabban férfiatlanságáról állít ki bizonyítványt. Ha pedig ez így esik, annak közösségen belül drámai következményei lettek volna. Tehát a férfiaknak túl sok próbálkozási esélye nem volt akkoriban. Az ismerkedésnek szó szerint életbevágó fontosságot tulajdonítottak. És tulajdonítanak mind a mai napig.
Félelem elleni antibiotikum
Az élet tele van elszalasztott lehetőségekkel. Minden nő, akit nem szólítunk meg csak azért, mert azt gondoljuk, hogy ez nem a megfelelő hely és nem a megfelelő idő, a lehetőség már ki is csúszott a kezünk közül. Feláldoztuk kicsinyes félelmünk oltárán. Létezik egy szabály, miszerint egy nőt pár másodpercen belül meg kell szólítani. Ez egy érzékeny türelmi időzóna. Tehát, ha meglátunk egy nőt, aki megtetszett, azonnal menjünk oda hozzá, és szólítsuk meg.
Ez a három másodperc persze nem stopperórával mért idő, sokkal inkább arról van szó, hogy a pasik ne totojázzanak, mielőtt megszólítanak egy lányt. A habozás csak kétségeket és kibúvókat szül. Aztán meg jön az elemző bénultság a maga összes csodálatos érvével, miért is nincs éppen most kedvünk és időnk ehhez az egészhez.
Jobb, ha tudod: a nő lát téged. Akkor is, ha nem szándékosan kerülsz látóterébe. Lát, megnéz magának, valamilyennek megítél. Érzi, hogy ha mellette állnál, fontolóra vennéd-e, hogy megszólítsd. A nők látják az ilyesmit. Minden perccel, amit várakozással töltesz, elveszted saját szociális presztízsedet. Ki kell használnod a szemkontaktus adta lendületet!
A férfiakban működő program
A férfiak alapjáraton érdeklődnek a vonzó nők iránt. Minden szép nő egy lehetőség. Éppen erre vagyunk programozva. De ezzel egyidejűleg ott van az a mélyről eredő gátlás is, ami szerint soha nincs itt a megfelelő pillanat megszólítani egy nőt: zavarban jöhet, lehet, hogy van pasija, vagy lehet, hogy leszbikus. Lehet, hogy semmi kedve beszélgetni. Millió és egy oka lehet, amiért nem szólítjuk meg a nőket. De nincs bocsánat. Ha látsz egy nőt, azzal a lendülettel szólítsd is meg. Mindig. Aki csak megtetszik. Amíg meg nem találod azt az egyet, aki igazán megérint.
Nem csak azért kell megszólítanod egy lányt, mert görcsösen barátnőt akarsz vagy mert minden áron életed asszonyát kutatod. Az ismerkedés abban is segít, hogy minél jobban megismerd, hogyan is működnek a nők. Minden nő, akivel csak beszélsz, megtanít arra, hogyan kell bánni velük.
Gondoltál már arra, hogy a nőknek eszébe sem jut, hogy a férfiak sokszor félnek odamenni hozzájuk és megszólítani őket? Te mit gondolnál magadról az ő helyükben, amikor szorongva lépsz oda hozzájuk?