Mérlegelni: megéri-e és meddig a távkapcsolatot életben tartani?
A távkapcsolat megítélése sem lehet kizárólag pozitív vagy negatív. Ideig-óráig megvan a maga előnye annak is, ha egy pár arra kényszerül, hogy távol élje mindennapjait. Sajnos tévhit, hogy az érzelmek erőssége befolyásolja, tartós maradhat-e egy távkapcsolat, s kibírja-e a kilóméterek próbáját.
A távkapcsolat az távkapcsolat – nem csak a mennyiség számít
Egy szerelmes pár szempontjából szinte mindegy, hogy csak 230 km-re vagy 1785 km-re vannak-e egymástól. Logisztikai szempontból persze sokat segít a helyzeten, ha legalább egy országban tartózkodnak, bár sokszor gondolhatják még így is, hogy Budapestről Londonba előbb odaérek, mint Nagykanizsáról Egerbe.
Persze a mai világban az ismerkedés fázisa legtöbb esetben éppen nem személyesen történik. Pontosabban azonos időben, de mégsem azonos térben: chat, e-mail, skype vagy kamerás telefon tulajdonképpen 24 órás távkapcsolati ügyeletet tud fenntartani. Már aki hajlandó és képes ilyesmire.
Vannak, akik egyszerűen nincsenek kalibrálva arra, hogy jóízűen tudjanak beszélgetni egy virtuális közvetítő közegen keresztül. Másoknak viszont kifejezetten áldás, hogy tudják: napi 2-3 óra és nem több, amikor legjobb arcukat mutathatják, biztosan lesz elég beszédtéma, hiszen nem egész nap kell szórakoztatnom a páromat. Aztán élhetem az életemet, nem vagyok korlátozva és nem kell alkalmazkodnom hozzá.
Él vagy hal a távkapcsolat
És itt van a távkapcsolatok legnagyobb buktatója: mivel több száz kilométerre egymástól élik a partnerek mindennapjaikat, élményeiket csak verbálisan és nem az átélés örömével tudják megosztani egymással. Más érzelmi, más gondolkodási fejlődési utat járnak be, s nem ritka, hogy az azonos szinten álló személyes a távkapcsolati párkapcsolat során a rengeteg különböző élmény miatt elhagyják egymást. Szétfejlődnek. De igaz lehet ez, szimplán a barátságra is. Az is lehet fájdalmas, de mégsem éli meg az ember az elhagyatottság érzésével.
A párkapcsolat nagyon fontos támpillérei: a bizalom, a hűség, a hasonló gondolkodási és értékkeret, illetve az intimitás. Ha sokáig nincs meg a fizikai közelség, egy idő után az érzelmi élet is sivárabbá válik ebben a kettős viszonylatban, s egy párkapcsolatot pusztán intellektuális síkon kiélni nem lehetséges.
Ha azt tapasztalják a partnerek a távkapcsolatban, hogy már beszélgetni sem tudnak, akkor óhatatlanul felébred a féltékenység egyikben vagy másikban: “biztos van valakije, akivel sokkal jobban el tud beszélgetni, akivel programokat csinál”… tehát akivel él. És ha ez nincs is így, a féltékenység elég hamar el tudja érni, hogy ez így legyen. A “kikényszerített” hűtlenség pedig még fájdalmasabb, mint egy józan ítélet alapján meghozott döntés: szakítsunk.
Életben tartani a távkapcsolatot minden áron?
Hogyan lehet mégis fenntartani egy párkapcsolatot, amely távkapcsolatra ítéltetett? Kell az érzés, hogy megéri várni. Ehhez pedig kell a bizonyosság, hogy ez csak egy meghatározott ideig tartó állapot! Ha így van, akkor a nehezebb időszakot könnyebb átvészelni a közös jövő tervezgetésével, a folyamatos pozitív megerősítésekkel, az őszinte kommunikációval. Hazugság, ha a telefonban már az elválástól számított hetek múltán is az hangzik el“minden rendben”.
Nem lehet minden rendben, s ne restelljük megmondani, hiszen így tudunk lépést tartani egymás érzelmi fejlődésével, hogy ne egy idegen nőt öleljünk magunkhoz a repülőtéren, amikor végre hazaér. Persze meg kell találni, hogy hol húzódik a határ “a beszélünk az érzelmeinkről” és a “csitriként nyafogunk” között. A nők szemében ugyanis az előbbi a vonzó férfi iránti vonzalmát erősíti, míg az utóbbitól vészesen hamar kiábrándulhat.
Az Intenzív Gyakorlati Tréningek arra vonatkozó iránymutatást is a kezedbe adnak, hogyan éld meg vagy hogyan zárd le kapcsolatodat, ha távkapcsolatként kell léteznie. Ebben a helyzetben sem maradsz egyedül.